2010. november 30., kedd

Szent András apostol

.

Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42).

A Márk-evangélium szerint Jézus maga hívta meg Simonnal és Zebedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal együtt a Galileai-tó partján (1,16--20; vö. Mt 4,18--22). András jelen van, amikor Péternek, Jakabnak és Jánosnak az utolsó időkről beszél Jézus az Olajfák hegyén (Mk 13,3), és Fülöppel ő viszi a pogányokat Jézushoz az utolsó napokban (Jn 13,22).

Az újszövetségi apokrif iratok, különösen az András Cselekedetei sok részletet közölnek az apostol életéből, de ezek történeti hitelessége nagyon kérdéses. Az apostolok szétválása után András Kisázsia tartományban a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.
Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába vitték. 1964-ben, a keleti és nyugati Egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta a konstantinápolyi pátriárkának, és Petrába, vértanúsága helyére került vissza.

Ünnepét a naptárak november 30-ra teszik. Rómában a 6. század óta ünneplik.
(Diós István - A szentek élete)

2010. november 25., csütörtök

Alexandriai Szent Katalin

.


Katalin alexandriai királyleány volt. Miután a trónra lépett, egy remete keresztény hitre térítette. Egy látomásban megjelent neki Krisztus és gyűrűvel eljegyezte. Maxentius, római császár megkívánta a szűz királynőt, aki persze ellenállt. A császár, hogy eltérítse Krisztus iránti hűségétől, ekkor 50 (!) filozófust küldött hozzá, hogy észérvekkel vegyék le a lábáról. A jobb sorsra érdemes bölcsek meghódoltak Katalin előtt, ezért Maxentius máglyára küldte őket. Katalin számára egy különleges kínzóeszközt készíttetett négy, vastüskékkel kivert kerékből, ám azt egy mennyből lecsapó villám összetörte, még mielőtt a szűznek bármi baja eshetett volna, így aztán egyszerűen lefejezték (a legenda szerint 305-ben). Angyalok vitték holttetemét a Színai-hegy monostorába, hol „tetemeiből szünetlen olaj járt ki, mely olaj minden betegeknek tagit megvigasztalja". A színai Szent Katalin monostor görög szerzetesei szerint a szent relikviái ma is ott nyugosznak. Katalint fején koronával ábrázolták, lábánál a villámsújtotta karmos kerék roncsaival, vagy kezében annak modelljével. További attribútumai (a vértanúság pálmaágán kívül): a kard, amivel lefejezték, a gyűrű, amellyel Jézus eljegyezte, könyv, mérnöki műszerek, asztrolábium a tudás eszközeiként.
(Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium)
.

2010. november 19., péntek

Árpád-házi Szent Erzsébet

.


Árpád-házi Szent Erzsébet
II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg.
(Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium)
.

2010. november 13., szombat

Krisztusnak ajánlva

.

Vasárnap, délután 16:00 óra kezdéssel, a templomban filmvetítésre kerül sor. A hívek megnézhetik a Boldog Bogdánffy Szilárd püspökről készített, két részes dokumentumfilmet, melynek címe „Christo devotum”.