2010. december 27., hétfő

János apostol és evangélista

.

Az Úr tanítványai köréből János kiemelkedő személyiség: Péter után ő a legfontosabb az apostolkollégiumban. Az apostolok közül csak Szent Pál fogható hozzá fogékonyság és a teológiai gondolkodás mélysége tekintetében.

A négy evangélista közül az ő szimbóluma a sas, melynek szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János sajátságait. A negyedik evangéliumban csak úgy szerepel, mint „a tanítvány, akit Jézus szeretett”, s ez olyan jelző, amelyet a tanítványok közül senki más nem visel. (Diós - A szentek élete)
.

2010. december 26., vasárnap

Szent család ünnepe

.

Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze.
Ez az elsă összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt.
Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják.
József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.
Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje.
Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
(Lukács 2, 1-7)
.

2010. december 21., kedd

Szent Tamás apostol

.

Tamás, Krisztus tanítványa hasonló a Megváltóhoz; a hallásra hitetlen, a látásra hívő. Hirdette az evangéliumot a pártusoknak, baktriaiaknak, médeknek, perzsáknak, a hirkániaiaknak, keletre menvén a pogányok legtávolabbi vidékeire is behatolt, s a prédikálást egészen a vértanúság elnyeréséig folytatta. Lándzsától átdöfve halt meg. (Isidorus - Szentek élete és halála)

2010. december 13., hétfő

Siracusai Szent Lúcia

.

Legendáját a Legenda Aurea nyomán az Érdy-; Debreczeni- és Cornides-kódexben olvassuk. Ez utóbbi szerint Szent Luca asszony támada Syracusana nevű várasból. Nemzete szerént nemes vala, testében szeplétlen szűz. Színében szép, lelkében annál szép, szent hitnek miatta, mint Krisztus Jézusnak szerelmes jegyese.

Édesanyja már tizenegy éve szenvedett vérfolyásban. Elzarándokolnak tehát Szent Ágota katániai sírjához. Amíg ott könyörögnek, Luca elalszik, és látá álmában Szent Ágotát a szent angyalok között, nagy gyengyes ruhában, mondván őneki: jó húgom, szűz Lucia, Krisztusnak ájojtatos leánya, mit kérsz éntőlem, kit tennen magad es megadhatsz az te szülédnek, ki immáran az te hitednek miatta megvigaszott, és miképpen énmiattam az Karthágónak várasa felmagasztatott Krisztustul, azonképpen temiattad Syracusának várasa es megékesöltetik temiattad.

Álmából fölébredve kéri meggyógyult édesanyját, hogy ne adja férjhez, mert neki már van vőlegénye, Jézus Krisztus. A jegyruha árát, továbbá örökségét szétosztja a szegények között.

Pogány jegyese följelenti a fejedelemnél, aki a bálványok előtti áldozatra akarja kényszeríteni. Luca e szavakkal tagadja meg: Istennek kellemetes áldozat az szegényeket látogatni és segéleni. De miért immáran nincsen mit továbbá őnekik adnék, ennen magamat Krisztus Jézusnak adom és áldozom. Pascasius fejedelem ezután szűzi állhatatosságában akarja megszégyeníteni, és kezdé bordélyba vonyatni, kit Szentlélek oly igen megnehezejte, hogy semmiképpen az helyről el nem indojthaték. Azt látván, mind kezeit, mind lábait megkötözék, és ezer embert készerejtének vonni, de még azok sem indojthaták el az helyről. Azokhoz ragasztanak ötven iga barmot, de azok sem tehetének indojtást az szent szűzen... Most Pascasius parancsolá, hogy azon álló helyében megégetnék. És hagyá, hogy fenyőszurokkal és olvasztott olajjal agyonöntenék, hogy hamarabb az tűz megemésztené.

Mondá Lucia: én az én édes Uram Jézusnak szent malasztját kértem, hogy ez tűz énnekem semmit ne árthasson, az hű keresztyéneknek eremekre. Erre a poroszlók tőrt döfnek a torkába, de maga még es nem veszté el szólását, miglen ő szent imádságát el nem végezné az Úr Istenhez. (Bálint Sándor - Ünnepi kalendárium 1)
.

2010. december 6., hétfő

Myrai Szent Miklós püspök

.

Olyan életrajz, amely a történettudományt is kielégítő pontossággal mondaná el Szent Miklós püspök életét, nincs birtokunkban, s a későbbi források adatai sem megbízhatóak, ezért alakját annak a történetnek alapján vázoljuk föl, mely először a 13. századi Legenda Aureában tűnt fel.

A legenda egyik közlése olyan erővel hat, mint amikor fiatal szülők az első fényképet készítik újszülöttjükről. Eszerint Miklós már a születése napján fölállt a fürdőkádjában! S hasonló ehhez az is, amit némi büszkeséggel mond el a legenda, mint a leendő aszkéta első megnyilvánulását, hogy böjti napokon a kisded csak egyszer szopott. Miklós felnőttkoráról pedig elbeszéli a legenda, hogy amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló ,,égből jött'' segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett.

Égi jel hatására Myra városa megválasztotta püspökének. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsinaton is. Mikor pedig egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után - lecsillapítván a vihart is - biztonságban hagyta ott őket.

Megszámlálhatatlan azoknak a történeteknek a száma, amelyek a segíteni siető Miklósról szólnak, különösen gyermekek esetében. Az egyik ilyen történet szerint egy gonosz vendéglős elcsábított három iskolás fiút, majd megölte őket, és mint a húst szokás, só közé egy hordóba rejtette a holttestüket. Miklóst egy angyal figyelmeztette az esetre, mire ő megjelent a vendéglős házánál, föltámasztotta a gyermekeket és megbüntette a bűnöst.

Mikor hosszú öregség után 343-ban vagy 350-ben meghalt, angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba. (Diós István - A szentek élete)
.

2010. december 3., péntek

Xávéri Szent Ferenc

.

Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552. december 3.), jezsuita szerzetes, minden idők egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa.

Tanulmányait Párizsban végezte, ahol Magister Artium fokozatot szerzett. Tanulmányai alatt ismerkedett meg a későbbi Loyolai Szent Ignáccal, akinél elvégzi a Lelkigyakorlatokat, majd az Ignác körül szerveződő Társaság tagja lesz.

1540 tavaszán III. Pál pápa a Társaságból két személyt Írországba, másik kettőt Portugál-Kelet-Indiába küldött. Ignác az egyik megbetegedett testvér helyett Xavéri Ferencet küldte Indiába. Mivel Xavéri Ferenc legátusi megbízatása a Jóreménység fokától egészen Kínáig terjedt, a misszionárius nem időzhetett túl sokat egy helyben, és szinte állandóan úton volt. 1545-ben például Mailapurból Malakka felé indult. 1546. január elsején már a fűszer-szigetek néven ismertté vált Molukka-szigetekre tartott, hogy segítségére legyen az ottani keresztényeknek. Mintegy másfél év múlva tért vissza Malakkára, ahol hallott a Kínai-tengertől keletre levő új szigetekről: Japánról, a felkelő nap országáról.

Három japán és két jezsuita testvér kíséretéban négy hónappal később a kis csoport Kagoshimánál szállt partra. Ferenc azt is felismerte, hogy Japán a kínai kultúra örököse. A forrásokat tehát Kínában kell keresnie azokhoz az értékekhez, amelyeket Japánban annyira megcsodált. Xavéri Szent Ferenc Kína partjai előtt 1552. december 3-án halt meg, miközben szíve minden vágya az volt, hogy Kínába juthasson. (Wikipedia)

2010. november 30., kedd

Szent András apostol

.

Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42).

A Márk-evangélium szerint Jézus maga hívta meg Simonnal és Zebedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal együtt a Galileai-tó partján (1,16--20; vö. Mt 4,18--22). András jelen van, amikor Péternek, Jakabnak és Jánosnak az utolsó időkről beszél Jézus az Olajfák hegyén (Mk 13,3), és Fülöppel ő viszi a pogányokat Jézushoz az utolsó napokban (Jn 13,22).

Az újszövetségi apokrif iratok, különösen az András Cselekedetei sok részletet közölnek az apostol életéből, de ezek történeti hitelessége nagyon kérdéses. Az apostolok szétválása után András Kisázsia tartományban a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.
Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába vitték. 1964-ben, a keleti és nyugati Egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta a konstantinápolyi pátriárkának, és Petrába, vértanúsága helyére került vissza.

Ünnepét a naptárak november 30-ra teszik. Rómában a 6. század óta ünneplik.
(Diós István - A szentek élete)

2010. november 25., csütörtök

Alexandriai Szent Katalin

.


Katalin alexandriai királyleány volt. Miután a trónra lépett, egy remete keresztény hitre térítette. Egy látomásban megjelent neki Krisztus és gyűrűvel eljegyezte. Maxentius, római császár megkívánta a szűz királynőt, aki persze ellenállt. A császár, hogy eltérítse Krisztus iránti hűségétől, ekkor 50 (!) filozófust küldött hozzá, hogy észérvekkel vegyék le a lábáról. A jobb sorsra érdemes bölcsek meghódoltak Katalin előtt, ezért Maxentius máglyára küldte őket. Katalin számára egy különleges kínzóeszközt készíttetett négy, vastüskékkel kivert kerékből, ám azt egy mennyből lecsapó villám összetörte, még mielőtt a szűznek bármi baja eshetett volna, így aztán egyszerűen lefejezték (a legenda szerint 305-ben). Angyalok vitték holttetemét a Színai-hegy monostorába, hol „tetemeiből szünetlen olaj járt ki, mely olaj minden betegeknek tagit megvigasztalja". A színai Szent Katalin monostor görög szerzetesei szerint a szent relikviái ma is ott nyugosznak. Katalint fején koronával ábrázolták, lábánál a villámsújtotta karmos kerék roncsaival, vagy kezében annak modelljével. További attribútumai (a vértanúság pálmaágán kívül): a kard, amivel lefejezték, a gyűrű, amellyel Jézus eljegyezte, könyv, mérnöki műszerek, asztrolábium a tudás eszközeiként.
(Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium)
.

2010. november 19., péntek

Árpád-házi Szent Erzsébet

.


Árpád-házi Szent Erzsébet
II. András királyunk lánya volt. Tizennégy évesen feleségül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye fölé. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Németországi működése folytán a világegyháznak ő az egyetlen ismertebb magyar származású szentje. Ünnepét a római naptár november 17-én hozza, mi magyarok 19-én üljük meg.
(Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium)
.

2010. november 13., szombat

Krisztusnak ajánlva

.

Vasárnap, délután 16:00 óra kezdéssel, a templomban filmvetítésre kerül sor. A hívek megnézhetik a Boldog Bogdánffy Szilárd püspökről készített, két részes dokumentumfilmet, melynek címe „Christo devotum”.

2010. augusztus 24., kedd

Vasárnapi füzetek 32

A búcsú alkalmából megjelent 32-ik Vasárnapi Füzetünk is.

Ez alkalommal kissé vastagabbra sikerült, és magába foglalja a hívek kedvenc Mária-énekeit is.












Sajnos, ezentúl csak hónaponta fog megjelenni a kis füzet.

amdg
Simone

2010. augusztus 22., vasárnap

A Bogdánffy-zászló megérkezése Zsibóra

.
Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ünnepsége a végcélja a mártir püspök képét és nevét viselő zászló Szilágy megyei körútjának.

A szilágysomlyói esperesi kerület által útnak indított zászlót főtisztelendő Jitaru Szél Antal esperes adta át a zsibói egyházközösségnek a vasárnapi mise keretében. A zászlót Láber Ferenc atya vette át.

Ebből az alkalomból a zászlóra felkerült az első pántlika, amelyre templomunk neve van hímezve.



Az augusztus 29-i mise végeztével Berettyószéplakra vándorol tovább a zászló.

pax et bonum,
Gy-D. Gy.